2012. január 18., szerda 10:56

Információvédelem vs nyilvánosság

Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

Egyik barátom felhívta a figyelmemet az interneten egy információvédelemmel foglakozó weboldal cikkére.

A cikk egy konkrét ügy kapcsán az USA alkotmányának egy módosításával, és annak gyakorlatával foglakozik.1 Most nem kívánom az adott ügyet taglalni, sem a titkosítással kapcsolatos problémákat körvonalazni. Helyette sokkal általánosabb problémára fókuszálok; az információvédelemi törekvések és az információk nyilvánosságra hozatalának küzdelmére. Közel húsz évig voltam nagy cégeknél, közöttük multinacionális cégeknél kezdetben informatikai auditor, majd informatikai biztonsági vezető. Emellett az információelmélet kedvenc érdeklődési körömmé vált. Az információk mozgásának, és feldolgozásuk folyamatának gyakorlata és az elméleti megfontolások alakították véleményemet a címben jelölt témáiban.

Nem csak a titkosítás, de az információvédelem egésze is az információ alaptermészetének elnyomását jelenti. Én is úgy vélekedem, ahogy a Biblia fogalmaz: "Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék." (Máté. 10,26) Információt megőrizni csak ideig-óráig lehet. Tom Stonier az "Információ és az Univerzum belső szerkezete" című könyvében az információt rendezési képességként definiálja, az én definícióm ehhez nagyon hasonló: az információ másolási, vagy másolódási képesség. Amint az élet él, és élni akar, úgy az információ másolódik, és másolódni akar.2 A természetet meg kell erőszakolni ahhoz, hogy az információnak ezt a tovaterjedési képességét elfojtsuk. Természetesen a képesség csak potencialitás, másra is szükség van ahhoz, hogy maga a lehetőség aktualitássá váljon, más szóval az információ reprodukálódjék. Erről egyelőre csak annyit szeretnék megfogalmazni, hogy két rendszer között lezajló információcsere során nem juthat úgy információhoz az egyik rendszer, hogy egyúttal ne adna le maga is információt. Az informatikai folyamatok matematikai modellezésében majd be kell vezetni egy entrópia fogalmat, de azt nem szabad azonosítani az információval.

Az információvédelem hiába jelenti az információ alaptermészetének elnyomását, az adatvédelem még fontos, és elkerülhetetlen törekvés, hiszen a személyes információkkal vissza lehet élni egyénileg is, hatóságilag is. Ezért nagyon nehéz ezt jogilag, törvényileg szabályozni.

Egy érdekes könyvet olvasok éppen "A szellemi termelési mód" címmel, amelyet a Kapitány házaspár írt. Még a könyv első felénél járok, de már körvonalazódik a mondanivaló: a kapitalizmust azért nem tudta felváltani az un. szocializmus, vagy kommunizmus, mert az újfajta, a kapitalista termelési módot meghaladó termelési mód még nem alakult ki; ez pedig a szellemi termelési mód, amely most már igen markánsan körvonalazódik. És ennek a termelési módnak megfelelő társadalmi háttér kommunisztikus abban az értelemben, hogy a termelés lényegi terméke, és termelőeszköze nem anyagi, hanem szellemi, és mint ilyen; köztulajdon. Ezt úgy kell érteni, hogy a szellemi, azaz információs folyamatok természete az, hogy termékei mindenki számára lemásolódnak, mindenki sajátjaként birtokolja őket. De az új szellemi termékek létrehozásának módja is közösségi: egymás gondolataiból táplálkoznak a gondolataink.3 A szerzőpáros példaként az internetet is megemlíti, ahol már ma is tapasztalható a szerzői jogok érvényesítésének nehézsége, és a nyílt forráskodú szoftverek mozgalmának terjedése. Ezek a gondolatok sok szempontból kapcsolódnak a fenti információról szóló elképzelésekhez.

Szakmám ellenére én azért sem vagyok a túlzott információvédelem híve, mert valójában nem az információ a lényeges - egyfajta köznapi; termék értelemben - hanem az információ, mint képesség- vagy termelőeszköz értelme, ahogy Stonier és én defniáltam. Nem az előállított szellemi termék az igazi érték, hanem a mód, ahogy az új létrejön; és végül maga a szellemi létező, aki képes az előállításukra, például az emberi lélek. A végső következtetés tehát az, hogy védeni nem a létrehozott információt kell, hanem a létrehozó embert, és minden szellemi létezőt. Ezt figyelembe véve már sokkal könnyebb dönteni az információvédelmi és az információk nyilvánosságra hozatalának törekvései között egy-egy speciális esetben.

 

________________________________________________________

1Fifth Amendment to the United States Constitution (Az USA Alkotmányának Ötödik Módosítása)

2Ezzel a definícióval azt mondom, hogy maga az információ az, ami reprodukciós képességgel rendelkezik. Eddig jóformán csak az élő szervezetekről mondtuk ezt. Természetesen vannak kivételek; például a számítógépes vírusok. És mi egy számítógépes vírus? Információ. Definícióm mindössze azt az általánosító lépést teszi meg, hogy az információ speciális esetekben tapasztalt reprodukciós képességét minden információra kivetíti, és kijelenti, hogy az információ eme tulajdonsága szükséges és elégséges az információ definiálására.

3Az intuíció létezése a közösségi gondolkodás sokkal szorosabb módját is sejteti.

Megjelent: 807 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. augusztus 06., szombat 14:53
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned