2013. december 30., hétfő 15:16

Entrópia, információ, kvantumjelenségek

Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

Gondolatok erről-arról

1. A hőtan entrópia-fogalmáról

Az entrópia-változást egy zárt rendszerben mindig egy külső hatás után vizsgáljuk. A hőtan nem szól arról, hogy ez a külső hatás milyen jellegű, pedig épp ez a magyarázata annak, hogy miért növekszik az entrópia. A hőtan által leírt esetekben mindig egyszerűbbé válik egy rendszer, hiszen két – addig viszonylagosan zárt – rendszer egybenyitása, azaz egyetlen rendszerré válása azt jelenti, hogy csökkent a bonyolultság. Ez matematikailag pontosan azt jelenti, hogy az entrópia növekszik.

2. Az információ média-függetlensége

A „tiszta” információ média-független; dolgok egymáshoz való viszonyát jelenti, „tiszta szerkezet”1, az összekötött pontok csak annyiban érdekesek, ha azoknak is van szerkezete, azaz információtartalma2. (A számok például tiszta információk, és a matematikai összefüggések is.) A média-függetlenség tehát nem jelenti azt, hogy az információnak nincs szüksége médiára; a hordozó szükséges, de milyensége lényegtelen

3. A kvantumjelenségek felnagyításáról3

A kvantum-jelenség érzékelésében maga az érzékelő rendszer van instabil állapotban és a parányi esemény itt egy olyan láncreakciót indít el, amely az eseményt „felnagyítja” kvantum szintről klasszikus szintre. Így, amikor a fotont hullámszerűnek érzékeljük, akkor az érzékelő közeg az, ami hullámszerűen viselkedik, és nem a foton. (Vízbedobott kő hasonlat.)

 

___________________________________

1 Vagy inkább tiszta „viszony”. Érdekes, hogy Martin Buber „Én és Te” című könyvében többször hangsúlyozza, hogy „Kezdetben van a viszony”. Természetesen ő az Isten-ember kapcsolatra, vagy általánosabban az Én-Te viszonyra gondol. A fentiek szerint viszont úgy hangzik, mintha azt mondta volna, hogy „Kezdetben van az információ”. Már akkor, amikor először, angolul olvastam a könyvet, megjelöltem a mondatot egy J jelzéssel, mert a „relation” kifejezés már akkor azonos volt bennem az „information” kifejezéssel.

2 Mivel hiszek a világ intenzív végtelenségében is, ezért szigorú értelemben a hordozó média is lényeges, hiszen alkotó elemeinek, „pontjainak” intenzív végtelensége lényeges kritérium. Az általunk ismert anyag jelenlegi ismereteink szerint intenzív, és extenzív értelemben is véges. Tudásunkban egy minőségi ugrásnak kell bekövetkeznie, hogy az anyag intenzív végtelenül parányi részeit megismerjük, amit új minőségénél fogva nem is nevezhetünk szokványosan anyagnak.

3 Penrose: Shadows of the mind (A szellem árnyékai) 264. oldal adta gondolat

Megjelent: 441 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. december 30., hétfő 15:22
Tovább a kategóriában: A háttérfüggetlenségről »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned