Gondolatok a sokatmondó és a megtévesztő hasonlóságról A fizikában – és általában a természettudományokban – a hasonlósági modellek tárgyak vagy folyamatok egyes tulajdonságainak egyezőségét kihasználó módszerek, és hasznosak lehetnek a kevésbé ismert tárgy vagy folyamat jobb megismerésében, feltételezve, hogy a hasonlóságból egyéb nem ismert tulajdonságokra is következtethetünk. Természetesen már maga a felismert hasonlóság is lehet téves, de igaz volta esetén sem biztos, hogy jól következtetünk az egyéb egyezőségekre. Mindezek ellenére a hasonlóságok felismerése az egyik legfontosabb tudományos ismeretszerzési módszer a vele rokon szimmetriák felkutatása mellett. Most nem a megtévesztő hasonlóságokon töprengek, a sokatmondó hasonlóságok jobban érdekelnek, és közülük is azok, amelyek jól láthatóak egy adott esetben, mégis átsiklik rajtuk a tekintetünk, vagy ha észre is vesszük őket, lényegtelennek, esetleg megtévesztőnek…

Kritikus gondolatok egy előadást1 hallgatva Nehogy azt higgyük, hogy hallunk valami újat, eredetit a gonoszról a címben szereplő előadásban. Csak ismételni tudom most is, amit a filozófia bölcsészi megközelítéséről már többször megfogalmaztam, hogy általában nem a mai tudásunkra alapozott új, megtudni érdemes gondolatokat fogalmaznak meg valamely fogalomról – itt a gonoszról – hanem régi nagy filozófusokat és vallási tanításokat idéznek, értelmeznek. A teljes cikk PDF-ben itt található. ________________________ 1 https://www.youtube.com/watch?v=nquX7Eo_piE