1. Gettier probléma – hit és tudás

Korábbi írásomban Luciano Floridi könyvével¹ kapcsolatban szerettem volna a Gettier problémára is kitérni, de a véleményem nem csak a Gettier gondolatkísérletet érinti, hanem általában az ismeretelméletekben megfogalmazott hitből eredeztetett tudás definíciókat is, ezért későbbre halasztottam a téma körvonalazását. Az ismeretelmélet egyik felfogása a tudást igazolt igaz hitnek tekinti, tehát a hitből eredezteti a tudást. Szerintem bonyolultabb a kapcsolat a hit és a tudás között: a tudás összegzéséből – következtetéseiből – hitrendszer épül fel, és e hitek, következtetések nyomán szerzett újabb tapasztalatokból újabb tudás keletkezik. Egy előző írásomban megfogalmaztam azt, hogyan vélekedem én a hitről és a tudásról² Ebből az anyagból körvonalazódik, hogy szerintem valószínűségekkel kell leírni mind a tudást, mind a hitet. Egy igazolásból – logikai igazolásból vagy igazoló tapasztalatból – egy állítás³ valószínűsége növekszik, és egyben csökken az állítással ellentétes kijelentés valószínűsége⁴. Természetesen az állítások valószínűsége is egyfajta tudás, tehát a valószínűségnek is van valószínűsége. Mielőtt megijednénk a valószínűségek végtelen sorától, gondoljunk a matematika konvergencia fogalmára, azaz arra, hogy a végtelen sorozatoknak is lehet határértéke, így nyugodtan beszélhetünk egy adott tudás valószínűségéről úgy, hogy azt konkrét értékként képzeljük el, és nem közelítő értékek sorozataként. Karl Popper falszifikálhatósági kritériumának sem mond ellent ez a közelítésmód, hiszen az állítások valószínűség-szintű megközelítése épp a cáfolhatóságukat jelenti.

Amint korábban megfogalmaztam, a hit és tudás nagyban különbözik információtartalmuk valószínűségét illetően, de a legfontosabb eltérésük az, hogy a tudás lényegében nem, de a hit számottevő módon irányultságot is ad a birtoklója tetteinek. Ennek az az oka, hogy minden mozgást, tevékenységet két dolog befolyásol: a cselekvő által tartalmazott tudástartalomból következő jövőkép, jóslás, azaz hit valószínűsége, valamint a mozgást végző önérdekeltsége. Tehát nem a tudás, hanem a tudásból eredő „jóslat”, következtetés, azaz hit az, ami az egyik mozgatórugója a tetteknek.

2. Életigenlés

Ami az életet illeti, én telhetetlen vagyok: végtelen sokféle életet szeretnék élni egyidőben – párhuzamosan – és végtelen sokáig.

_________________________________________

¹ Az információ filozófiája, Luciano Floridi – The Philosophy of Information

² Tudás és hit

³ Potencialitás, másképpen hit.

⁴ Ez sem nem fallibilizmus, sem nem infallibilizmus, ugyanakkor mégis mindkettő.